Hogyan is van ez pontosan? A kristály kifejezés alatt elképzelhetünk egy természetes követ, amelyet hegyikristálynak neveznek. A nevét a legnagyobb előfordulási helyéről – az Alpok hegyvonulatáról – kapta. A kristályutánzatot, vagy más néven a mesterséges kristályt speciális technológiával, üvegből állítják elő. A mesterséges kristályokkal leggyakrabban ezüst ékszereken, optikai eszközökön, csiszolóanyagokon, valamint a kristálycsillárok gyártása során találkozhatunk.
EGY NAGYRA BECSÜLT ÁSVÁNY
A természetes kristály egy kő – a kvarc színtelen változata. A jégkristályokra emlékeztető megjelenése miatt a görög Krustallos kifejezésről nevezték el, ami fordításban jeget jelent. Egy kemény, tiszta ásványról van szó, amelyet a múltban és a jelenben is nagyra becsülnek a keménysége, tisztasága és átlátszósága miatt, csakúgy, jak a belőle készített termékeket. A kristálynak gyógyító tulajdonságokat tulajdonítanak, ezért fúrt medál, fülbevaló vagy karkötő formájában kabalaként is használják.
VELENCEI ÜVEG
A kristályüveg gyártásához jelentősen hozzájárult az olasz üvegmesterek 16. századi felfedezése, amikor is sikerült tiszta üveget előállítaniuk. Az üveggyártás központja az olaszországi Velence volt, ezért ezt az üveget velencei üvegnek (cristallo) nevezték. Ez az üveg a tulajdonságaival megközelítette a hegyikristály jellemzőit. Azonban puha volt, és nem igazán volt alkalmas a csiszolásra. Később az üveggyártás Murano szigetére összpontosult, ahol az üvegművesség mind a mai napig folytatódik.
A CSEH KRISTÁLY MEGHÓDÍTJA EURÓPÁT
A 16. és 17. század fordulóján új üveggyárak kezdtek kialakulni Közép-Európában azzal a céllal, hogy a rendkívül keresett velencei üveghez hasonlót állítsanak elő. Ez Csehországban sikerült, és azóta beszélünk cseh kristályüvegről – cseh kristályról.
A cseh kristály a minőségével felülmúlta a velencei üveget. A tisztaságán kívül magasabb fénnyel és keménységgel rendelkezett, amivel még közelebb került a hegyikristály tulajdonságaihoz. Jellemzői miatt kiválóan alkalmas volt csiszolásra és gravírozásra, és a 18. század folyamán egyedülálló tulajdonságainak köszönhetően egész Európában elterjedt. Csehországban Nový Bor vált az üveggyártás és -értékesítés központjává.
AZ ÓLOMKRISTÁLY ANGLIÁBÓL SZÁRMAZIK
A 17. század második felében Angliában is megkezdődött az üveggyártás, ahol sikerült előállítani az első ólom-oxid hozzáadásával készült ólomüveget. Az ólomkristály magasabb törésmutatóval rendelkezik, és ezzel szinte kiegyenlíti a hegyikristály törésmutatóját (minél magasabb a törésmutató, annál jobban csillog az üveg). Jelenleg a legalább 30% ólom-oxidot tartalmazó üveget tekintik nehéz ólomkristálynak.
A SWAROVSKI KRISTÁLYOK CSILLOGNAK A LEGJOBBAN A VILÁGON
A Swarovski cég (amelynek megalakulásáról itt olvashat) 32% ólom-oxidot tartalmazó kristályüveget használ, és ennek köszönhetően a kristályai még rosszabb fényviszonyok között is rendkívül ragyogóak. Ez tisztán látható például a kristálycsillároknál, ahol a Swarovski függők, valamint az olcsó kínai és török függők közötti különbség már első pillantásra szembetűnő.
A Swarovski név azonban elsősorban az ékszerek világából ismert, amelyek a leginkább híressé tették, és világszerte elismert árucikknek számítanak. Sok gyártó próbálja utánozni a Swarovskit, de a Swarovski kristályok a csiszolásuk és a felületkezelésük miatt is egyedülállóak. Cégünk a Swarovski kristályos ékszereket az eredetiséget igazoló tanúsítvánnyal együtt szállítja.
A Swarovski kristályok világát az ausztriai Wattensben is megcsodálhatja, ahol a Swarovski cég múzeuma – a Kristallwelten – várja a látogatókat.
